2013. augusztus 17., szombat

Valle de los Caídos (Berchtesgaden spanyol módra)

Amekkora katolikus, s hatalommániás volt Francisco Franco 18 évig ásatta a völgybe egy sziklatömbbe a bazilikát. A bazilika végső nyughelye lett neki s legfőbb ellenségének is: José Antonio Primo de Ribeira a falanzsiszták vezérének.


1940-1958 között, 18 éven át vájták a hegybe az alagutat, s a belső teret, hogy örök emléket állítsanak általa Franconak.
A megelőző miniszterelnök Zapatero bugyutább volt, mint Tarlós odahaza - s az Elesettek Völgyét - ami effektíve egy történelmi rémkorszaknak állít emléket - a földdel akarta egyenlővé tenni. Akaratát viszont nem hagyta jóvá a Cortez (spanyol parlament).
Később Zapatero (Cipész) megelégedett volna azzal is, ha Franco nyughelyét a bazilikán kívülre teszik, de azt sem sikerült elérnie. 
A bazilika mind a mai napi állami tulajdon.

"Cuius regio eius religio"

- Spanyolországban a 15-19ik századig a spanyl politikai elit tagjai jezsuiták voltak (Loyolai Ignác nyomdokain). Ma tulajdonképpen Franco időszakától kezdve a politikai elit tagjai az Opus Dei hívei.

- (A rendhez tartozók (politikai elit) világnézetét, gondolkodását mutatja be a CAMINO, vagy a LA ULTIMA CIMA). 
Nagy népszerűsége volt az országban a Da Vinci kódnak is.

- Spanyolországban épp kiűzték a mórokat és a zsidókat (1492), amikor Európában terjedtek a huszita tanok és beköszöntött a reformáció. Tulajdonképpen a reformációs jelszóval: "Cuius regio, eius religio." egyesítették az országot, s nemzetvallássá nyilvánították a katolicizmust. S ennek következtében a katolikus egyház által semmilyen eretnek nek nyilvánított téveszmét nem engedtek be az országba.

Egészen a 20-ik századig nincs reformáció sem Spanyolországban, sem Latin-Amerikában.

- Volt egy adományozott cím, amelyet 1500-1700 között a pápa adott ki a katolikus hit legfőbb védel,mezőjének, illetve terjsztőjének Európában: ezért a címért együtt versengtek az itáliai városállamok, a spanyol királyok és a Habsburgok (utóbbi 2 alkalmanként egybeesett), s eredményezett egy megrögzötten római katolikus Spanyolországot.



Képen: Don Juan de Austriának a római pápa által adományozott kard az 1571-ben a Lepantói tengeri ütközetben az ottomán törökök felett aratott győzelemért (Mueso Naval Madrid) - maga a kard hosszabb, mint Don Juan de Austria magassága...